Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó,

Tisztességes legyen csak órám utolsó.

Akár farkas, akár emésszen meg holló,

Mindenütt felyül ég, a föld lészen alsó.

                                                                                  (Zrínyi Miklós)

 

 

VII. Kegyúri temetkezések

 

 

            Még a XX. század elején is szokásban volt, hogy előkelő nemesek, papok, kegyurak Isten házában – amelyet sokszor a családjuk emelt és  tartott fenn – nyerjenek örök nyugodalmat.

         A vörösvári plébániatemplom oltár alatt lévő kegyúri kriptájában a Majthényi család három tagja: id. Majthényi Károly és felesége, valamint egyik kiskorában elhunyt lányuk nyugszik. A kislány koporsója a kripta előterében egy emelvényen helyezkedik el.   Majthényi Károly és felesége baloldalt egy szűk boltíves fülkében alusszák örök álmukat. A kriptába a templom keleti oldalán, a szentélynél lévő szűk vasajtón, kívülről lehet csak bejutni. Régebben volt egy lépcsős lejárat is.

         Boros Zoltán plébános elmondása szerint a templom 1998-as felújításakor lementek a kriptába is. A kegyúri házaspár földi maradványait nem találták túl kegyeletes rendben. A koporsók elporladtak, a csontvázak rendezetlenül hevertek az oldalfülkében, mintha valaki megbolygatta volna őket. Mivel az egyházközségnek nem volt pénze a kripta rendezésére, mindent úgy hagytak, ahogy találták és a vasajtót lehegesztették. Remélhetőleg a jövőben mód nyílhat a kegyúri kripta helyreállítására.

 

         Gróf Karátsonyi Jenő Pilisvörösvár, Pilisszentiván és Solymár későbbi földbirtokosa és kegyura a solymári templom kriptájában nyugszik – a mellékoltár alatt. A vörösvári plébániatemplom csak a tornyán lévő Karátsonyi-címerrel őrzi az utolsó kegyúri család emlékét.

         (Molnár Sándor kőfaragó mester elbeszélése szerint a solymári templombelső felújításakor elhúzták a mellékoltárt és felemelték a kripta zárókövét. A mélyből előbukkant a gróf fekete fémkoporsója. Hátborzongató és mégis fenséges látvány volt.)

         A gróf 1933 októberében hunyt el. A pilisvörösvári képviselő-testület a halálhírre a következő határozatot hozta:

         „A képviselő-testület Karátsonyfalvi és Beodrai Gróf Karátsonyi Jenő valóságos belső titkos tanácsosnak – Pilisvörösvár község díszpolgárának – földesurának – és kegyurának 1933. évi október hó 21-én történt elhalálozását egyhangú és őszinte részvéttel tudomásul veszi, elhalálozása felett érzett legőszintébb részvétét jelen határozatával is kifejezi, és emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti.”

         A gróf temetése a korabeli főúri temetkezésekhez hasonlóan nagy pompával zajlott. A budavári Mátyás templomban felravatalozott koporsójánál az arisztokrácia színe-java lerótta kegyeletét. Innen a koporsót Solymárra vitték, a kegyúri templomba. A temetésre így emlékezik vissza Majthényi Miklós, a földbirtokos Majthényi család tagja 1937-ben kelt levelében:

         „Gróf Karácsonyi Jenő eltemetésének a solymári templomban magam is tanúja voltam. Nagy tömegben zajlott le a Templom téren a temetési szertartás. A templomban a mellékoltár és a szószék közötti részen fel voltak szedve a padlólapok, ahol a koporsó számára megfelelő hely volt kiképezve. Ott helyezték el a halottat örök nyugalomba, majd a padlólapokat újból visszahelyezték.”

         Feleségét, gróf Karátsonyi Jenőné, született gróf Andrássy Karolinát a Kerepesi úti temető egyik baloldali falsírboltjában helyezték örök nyugalomra.

         Vörösvár utolsó kegyura, gróf Karátsonyi-Keglevich Imre – Jenő gróf adoptált fia – már nem részesült pompázatos temetésben: nem emelték díszes ravatalra, nem vitték díszes hintón, nem kísérték gyászhuszárok. Szegényen halt meg, egyszerű koporsóban temették el. (Nem sikerült kideríteni, hol.)