Sírfeliratok

Összefoglaló

1. A sírfeliratok jelentése

A német temetőkben nagy jelentőséget tulajdonítanak a sírfeliratoknak. Nem elégszenek meg pusztán az elhunyt nevének jelzésével, hanem a túlvilágba vetett hitet is kifejezésre akarják juttatni legalább egy mondatban. „Nyugodj békében!”, „Itt nyugszik békében”, „Az örök világosság fényeskedjék neki!” vagy „Béke poraira!” – olvasható minden síremléken.

Ezen kívül gyakran láthatunk néhány soros verseket is, amelyek a népi költészethez tartoznak. Összejövetelekkor gyakran adták elő ezeket a verseket és hozták mindenki tudomására, ami a halott életére, életvitelére (pl.: szorgalom), illetve halálára (pl.: hosszú szenvedés, hosszú betegség, hirtelen halál, baleset) jellemző volt.

Minden tetted szeretet és jóság,

amiért téged áldunk.

Nyugodj békében, drága anyánk,

míg Istenben újra rád találunk.

Itt a gyásznak kertjében,

várom anyám és testvérem.

Térdeljetek le és imádkozzatok érettem,

Istennél én is imádkozni fogok értetek.

Kedves anyám és testvéreim,

búcsúszó nélkül indultam,

itt állok a mennyországkapuban.

Isten adjon vigaszt nektek a szenvedésben,

találkozunk majd az öröklétben.

Aludj, kedves gyermekem,

nyugodj csendes békében.

Egyetlen vigaszunk marad,

hogy téged viszontlátunk majd.32

Ahogy már említettem, a pilisvörösvári temetőben a német nyelvű sírfeliratok helyett 1923-tól jelennek meg magyar nyelvű sírfeliratok. A második világháborútól pedig már csak magyar nyelvű feliratokat találunk, habár figyelemre méltó, hogy sok régi német sírkövet felújítanak, hogy megőrizzék régi állapotukat. Sok esetben azonban nem figyelnek arra, hogy az elhunyt neve alatt még értékes verssorok is vannak. Ha később ebbe a sírba még mást is hozzátemettek, ezeket a versikéket lefedték egy márványtáblával, amelyre az utoljára odatemetett halott nevét írták. Néhányan, akik új sírkövet csináltatnak, a nevet vagy egy rövid német mondatot szintén németül vésetnek be a kőbe. (1., 2. kép)

Érdekes, hogy egy ideig a német sírfeliratokat utánozták. Amikor nyelvet váltottak, továbbra is megtartották a német sírkövek jellegzetességeit, tehát tartalmi változás nem történt. Vannak olyan magyar nyelvű síremlékek, amelyek teljesen úgy néznek ki, mint a német nyelvű síremlékek, és az elhunyt adatain kívül még a magyar nyelvű vers is megtalálható rajta. (3-6. kép)

A sírfeliratok a következőképpen néznek ki:

Fent a következő szöveg áll: „Itt nyugszik”, „Nyugodj békében”.

Alá az elhunyt neve került. Ha egy férjes asszonyt temettek a sírba, megadták a lánykori nevét is. A következő sorba a halál időpontját írták és alá pedig az életkorát. Feltűnő, hogy gyakran megelégedtek a rövidítésekkel, amelynek oka a kevés hely volt, illetve hogy a betűk után kellett fizetni.

Az életkor megjelenítése a mai szokásoktól jelentősen eltér. Amíg korábban a halál időpontját és a születési évet egyáltalán nem adták meg, az 1940-es évektől csak ezt a két évszámot jelenítik meg. Kicsi gyermekeknél az életévet hónapokban, hetekben, sőt előfordult az is, hogy napokban adták meg.

Az utolsó sorban pedig a gyászolókat sorolták fel („Gyászolja felesége és gyermekei”, „Gyászolják szülei, gyermekei, testvérei és sógornője stb.”) Gyakran előfordult az is, hogy felsorolták azok neveit, akik az emléket az elhunytnak csináltatták (pl.: „Csináltatta Georg Weller és felesége”). A sírkő jobb sarkában kis betűkkel a kőfaragó neve állt, aki a sírkövet készítette.

Ezen adatok alatt vannak az elhunythoz intézett versikék, amelyek a búcsút személyesebbé tették.

A temető 1778-ból származó legrégebbi sírkövén nyomtatott latin betűkkel írták fel nyelvjárásban, hogy ki fekszik a sírban.

2. Sírfelirat-gyűjtemény

A sírfeliratok különböző eredetűek lehetnek. Gyűjtőmunkám során minden, a vörösvári temetőben fellelhető német sírfeliratot – gyakran különböző technikai segítséggel – leírtam. Megállapítottam, hogy sok egymáshoz hasonló felirat van, és a versek gyakran egymás variációi. Csak az interjúk és a beszélgetések során derült véletlenül ki, hogy a verseket egy könyvből választották ki. A nyomtatott könyvet, melyet az 1950-es évektől már nem nagyon használtak, Peller László kőfaragótól kaptam.

Ebben a könyvben több, mint 1000 német gót betűs sírfelirat van. Sajnos hiányzik a gyűjtemény eleje, így a könyv kiadója és a megjelenés éve nem ismert. Egy hasonló könyv megjelent magyar sírfeliratokkal is, címe: „Sírvirágok. Sírfeliratok és versek.” Rosner Ármin gyűjteményét 1920-ban adták ki Budapesten. Ezt a könyvet szintén Peller László mutatta meg.

A német nyelvű sírfeliratokat különböző kategóriákra lehet felosztani:

- rövid, általánosságban használatos feliratok

- bibliai idézetek

- sírfelirat kicsi gyerekeknek

- sírfelirat nagyobb gyerekeknek

- sírfelirat több gyereknek

- sírfelirat fiataloknak

- sírfelirat testvéreknek

- sírfelirat jegyeseknek

- sírfelirat férjnek

- sírfelirat férjnek és apának

- sírfelirat apának

- sírfelirat feleségnek

- sírfelirat feleségnek és anyának

- sírfelirat anyának

- sírfelirat szülőknek

- sírfelirat idős embereknek

- sírfelirat barátoknak és barátnőknek

- sírfelirat háborúban elesetteknek

Az általam összegyűjtött csaknem 60 sírfeliratot a következő kategóriákba lehet besorolni: életkor (gyerekek, fiatalok, idősebb emberek), családi állapot (testvérek, házastárs, anya, apa, szülő), mesélő perspektívája (az elhunyt beszél a gyászolókhoz, a gyászolók beszélnek az elhunythoz).

A könyvben a versek mellett számok is állnak, amelyek a betűk számát adják meg. Sok verset a kőfaragók megjelöltek. Valószínűleg ezeket kérték a leggyakrabban. Ezek egy része az én gyűjteményemben is megtalálható. Sok verset szó szerint a könyvből vettek át, sokban néhány szót módosítottak vagy kihagytak belőle részeket és összekeverték, illetve aktualizálták.

A német nyelvű részben felsoroltam és csoportosítottam a fent említett kategóriák szerint az összes német nyelvű sírfeliratot, amelyeket a temetőben megtaláltam.

A versek nyelvi elemzése során különböző archaizmusok figyelhetők meg. Habár törekedtek az irodalmi német használatára, sok hiba fordult elő, főleg a helyesírásban. Ennek oka az lehetett, hogy a kőfaragók inkább a nyelvjárást ismerték, és nem az írott irodalmi nyelvet. De előfordult az is, hogy egyszerűen csak elírtak valamit.

Összefoglalva elmondható, hogy a sírfeliratok mind formai, mind pedig nyelvi és tartalmi szempontból sokfélék, és kreatívan alkalmazták őket az elhunytak hozzátartozói, illetve a kőfaragók.